Cikcakk

Cikcakk

A blogon eddig nem is írtunk róla, mert eleinte úgy gondoltuk, hogy azt a lakóautóépítésnek szenteljük. De a családunk tagja lett, és ő is velünk fog jönni a nagy kalandra, így muszáj őt bemutatnunk nektek. Ő a cicánk, Cikcakk.

cikcakk
kóbor kalandor ő is

Az esküvőnkön Győző azt mondta, lehet egy cicánk. Én pedig beleéltem magam, mert régóta vágytam már rá. Utána egy-két héttel fel is vettem a Békéscsabai Újszülött Cicamentőkkel a kapcsolatot, hogy szeretnénk örökbefogadni egy apróságot. Egyeztettünk, mert mi nem szín alapján meg egy fotóról szerettük volna kiválasztani a társunkat, hanem élőben. Azért, hogy lássuk, mennyire eleven, mennyire barátkozós. Szeret-e bújni, vagy játszani. Szóval mindenképp mentünk volna.

(Az egyezkedés még zajlott, hiszen amíg épül a lakóautó Győző szüleinél lakunk, ők viszont annyira nem szerettek volna macskát. Bentre meg főleg nem. Mi meg kintre nem. Szóval ment az agyalás. 😄)

Ekkor toppant be hozzánk Cikcakk

Tehát a vágy megvolt, a körülmények épp nem voltak még teljesen ideálisak, de úgy alakult, hogy egy derűs hétfő reggel egy kiscica kétségbeesett nyávogására lettünk figyelmesek az udvaron. A cicó körbe-körbe szaladgált, és sírdogálva hívta az anyukáját. Ezt onnan tudjuk, hogy pár nappal előtte anyával és tesóval körbeszaglásztak az udvaron. És ezek szerint anya úgy döntött, itt jó helye lesz a kicsinek.

És hát mi tagadás, jó is lett. Kajával magunkhoz hívtuk a kimerült és nagyon éhes, félős kismacsit, akinek ekkor a személytelenebb Kiscic nevet adtuk. Egy pár órával később már dorombolt, bújt az ölünkbe, és játszott. Napokig még jó sok kört szaladgált az udvaron, sokáig kereste még az anyukáját és a tesóját, de végül ő is úgy érezte, hogy jó helyen lesz nálunk.

Letudtuk az örökbefogadáshoz szükséges, kötelező orvosi köröket, és beszereztünk néhány cicadolgot.

apás-anyás programok

A Cikcakk

Hát ő nagyon hálás kisállat. Nagyon bújós és dorombolós. Egy fél napig is tud kitekert és nagyon buta pózokban aludni, megszakítás nélkül. Még az se zavarja, ha lelóg a fél teste, teljesen el van zselésedve. Mókás, nyugis cica.

Egy részről.

Másrészről viszont egy igazi vérmacska. Az ősz beköszöntével kedvére foghatta az egereket (napi 4 a rekord, már amit láttunk), így el is nyerte a “Papától” a megtisztelő, de egyáltalán nem túlzó “Macseriánusz Macskitosz, Fővadászasszony” címet. Imád fára mászni, rohangálni, faleveleket fogdosni, kézboxolni, és gumilabdát kergetni. Szóval igazi kis ninja.

Ja és azért Cikcakk, mert úgy szaladgál. Meg mert az majdnem csak Cica.

Az érkezése óta hűséges társunk ő, bármiről is legyen szó.

Jóga? – jöhet. Tanulás? – ki ne hagyj! Alvás? – abban vagyok a legprofibb (főleg, ha kitekert pózokról van szó)! Ja és imádom a filmeket is. Mondtam már, hogy szerelni is tudok?

cikcakk
imádom a filmeket

Az utazás sajnos még nem kedvenc, nagyon nem. De igyekszünk a lehető legjobbat kihozni belőle, szoktatjuk őt, hogy ő is majd valóban élvezze a nagy kalandot velünk együtt. Azt mondják, hogy csak megszokás kérdése, és a cica megszereti az utazást.

Hát.. nagyon kíváncsiak vagyunk.

Ha van tipped, hogyan lehet az autókázást megszerettetni a cicákkal, ne kímélj, várjuk kommentben!

Köszi előre is, és kalandra fel! 🤠

One comment

  1. Pingback: Micsoda? Próbajárat? Az meg mi? - Próbajárat - KalandKalap

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük